| Álmosd Hajdú-Bihar | ||||||
![]() Nagy kontrasztú változatGyászhír! Helyhatósági választás Kisebbségi választással kapcsolatos közlemények KÖZÉRDEKŰ TÁJÉKOZTATÁS A falu fekvése, természeti adottságai A község története Híres álmosdiak Műemlékek, látnivalók A község ékessége Programok Rendezvények Civil szervezetek Alapítványok Önkormányzatok, Polgármesteri Hivatal Az önkormányzat intézményei Közintézmények Polgárőrség szolgálati beosztása Önkormányzati képviselők elérhetőségei In English Deutsch Testületi ülések jegyzőkönyvei Szervezeti és Működési Szabályzat Az önkormányzat rendeletei Pályázatok, versenykiírások Beruházás Európai Uniós támogatás Álmosd község részére Új színfolt a faluban! Fanatikus szurkoló levele TÁJÉKOZTATÁS Letölthető nyomtatványok I. Letölthető nyomtatványok II. Letölthető nyomtatványok III. Közbeszerzési terv - 2010 Térképek |
Barta István (Álmosd, 1895. augusztus 13. – Budapest, 1948. február 16.) vízilabdázó.
Magántisztviselő volt. 1912-ben a Nemzeti Sport Club-ban kezdett úszni. Mint mellúszó 1924-ben és 1926-ban országos bajnokságot nyert 100 méteren. 1923 és 1928 között a III. kerületi Vívó Egylet csapatának kapusa, mellyel háromszor nyert bajnokságot. 1930 és 1932 között az UTE bajnokcsapatának hálóőre. 1924–1932-ben a magyar válogatott vízilabda "rangcsapat" kapusa volt, amely 1932-ben Los Angelesben olimpiai bajnokságot, 1928-ban Amszterdamban olimpiai második helyet, 1926-ban Budapesten, 1927-ben Bolognában, 1931-ben Párizsban európabajnoki címet szerzett. Ötvenszer volt tagja a válogatott vízilabdacsapatnak.
Tanár Sopronban, majd Rákospalotán. 1885-86-ban a Függetlenség, később a Budapest c. napilap belső munkatársa. Verseket és elbeszéléseket is írt. - M. Reményeim (versek, Bp., 1888); A szabadságharc (versek, Bp., 1888); Álmok, árnyak (elb., Bp., 1889).
Péchy Mihály (Álmosd, 1755 – Fejérszék, 1819. febr. 19.): építész, mérnökkari tábornok. A bécsi mérnökar elvégzése után különböző hadmérnöki beosztásokban szolgált. Katonai pályafutása során két évig hadifogoly volt Konstantinápolyban. 1809-ben Győr védelmében vett részt. Építészeti munkásságában a klasszicizmusba hajló késő barokkból indult. Fő művei, a debreceni ref. Nagytemplom (1805 – 1821) és a kollégium (1804 – 1818) már a m. klasszicizmus kiemelkedő alkotásai. – Irod. Szentpéteri Kun Ágota: A debreceni református Nagytemplom (Debrecen, 1931); Szentkirályi Zoltán: P. M. munkássága (Építés-Építészet, 1951); Balogh István: P. M. és a debreceni Nagytemplom építése (Művészettört. Ért. VII., 1958); Major Máté: Nagy magyar építészek. P. M. (Építésügyi Szle, 1959. 1. sz.); Balogh István: A debreceni Nagytemplom (Bp., 1962).
| |||||
Az oldalt üzemelteti: Álmosd Község Önkormányzata | ||||||