Álmosd
Hajdú-Bihar


www.magyartelepulesek.hu
Álmosd

Nagy kontrasztú változatNagy kontrasztú változat

Gyászhír!

Helyhatósági választás

Kisebbségi választással kapcsolatos közlemények

KÖZÉRDEKŰ TÁJÉKOZTATÁS

A falu fekvése, természeti adottságai

A község története

Híres álmosdiak

Műemlékek, látnivalók

A község ékessége

Programok

Rendezvények

Civil szervezetek

Alapítványok

Önkormányzatok, Polgármesteri Hivatal

Az önkormányzat intézményei

Közintézmények

Polgárőrség szolgálati beosztása

Önkormányzati képviselők elérhetőségei

In English

Deutsch

Testületi ülések jegyzőkönyvei

Szervezeti és Működési Szabályzat

Az önkormányzat rendeletei

Pályázatok, versenykiírások

Beruházás

Európai Uniós támogatás Álmosd község részére

Új színfolt a faluban!

Fanatikus szurkoló levele

TÁJÉKOZTATÁS

Letölthető nyomtatványok I.

Letölthető nyomtatványok II.

Letölthető nyomtatványok III.

Közbeszerzési terv - 2010

Térképek


látogatók

 

Barta István (Álmosd, 1895. augusztus 13. – Budapest, 1948. február 16.) vízilabdázó.

Magántisztviselő volt. 1912-ben a Nemzeti Sport Club-ban kezdett úszni. Mint mellúszó 1924-ben és 1926-ban országos bajnokságot nyert 100 méteren. 1923 és 1928 között a III. kerületi Vívó Egylet csapatának kapusa, mellyel háromszor nyert bajnokságot. 1930 és 1932 között az UTE bajnokcsapatának hálóőre. 1924–1932-ben a magyar válogatott vízilabda "rangcsapat" kapusa volt, amely 1932-ben Los Angelesben olimpiai bajnokságot, 1928-ban Amszterdamban olimpiai második helyet, 1926-ban Budapesten, 1927-ben Bolognában, 1931-ben Párizsban európabajnoki címet szerzett. Ötvenszer volt tagja a válogatott vízilabdacsapatnak.

 


Farkas Emőd (Álmosd, 1866. aug. 10. - Bp., 1920. nov. 1.): költő, író, újságíró.

Tanár Sopronban, majd Rákospalotán. 1885-86-ban a Függetlenség, később a Budapest c. napilap belső munkatársa. Verseket és elbeszéléseket is írt. - M. Reményeim (versek, Bp., 1888);  A szabadságharc (versek, Bp., 1888);  Álmok, árnyak (elb., Bp., 1889).


 

Péchy Mihály (Álmosd, 1755 – Fejérszék, 1819. febr. 19.): építész, mérnökkari tábornok.

A bécsi mérnökar elvégzése után különböző hadmérnöki beosztásokban szolgált. Katonai pályafutása során két évig hadifogoly volt Konstantinápolyban. 1809-ben Győr védelmében vett részt. Építészeti munkásságában a klasszicizmusba hajló késő barokkból indult. Fő művei, a debreceni ref. Nagytemplom (1805 – 1821) és a kollégium (1804 – 1818) már a m. klasszicizmus kiemelkedő alkotásai. – Irod. Szentpéteri Kun Ágota: A debreceni református Nagytemplom (Debrecen, 1931); Szentkirályi Zoltán: P. M. munkássága (Építés-Építészet, 1951); Balogh István: P. M. és a debreceni Nagytemplom építése (Művészettört. Ért. VII., 1958); Major Máté: Nagy magyar építészek. P. M. (Építésügyi Szle, 1959. 1. sz.); Balogh István: A debreceni Nagytemplom (Bp., 1962).


 


Előző oldal következő oldal
weboldal készítésAz oldalt üzemelteti: Álmosd Község Önkormányzata
wlink