A településről

"Hit, haza és szeretet nélkül nincs nemzet!”

 

A mi kis közösségünk Árpádkori település, melyről az első hiteles oklevél 1261-ből származik. A község korábbi létezéséhez fűződő mondák és az altemplomi temetkezési hely - mely még feltáratlan- sokkal korábbi eredetét bizonyítják.

Nevét Álmos hercegről kapta. „Vak” II. Béla király atyjáról. Álmosd = kicsi Álmos. A „d” latin kicsinyítő képző. Sokáig az Ákos – nembeli Chyre – család tulajdona volt, már a Tatárjárás előtt is.

A család temetkezési helye a mai Református templom alatti altemplom volt, melyre fény derült egy 1908-ban befejezett feltárás során.

Az első román stílusban épített templomot is e család készítette, melyet később még 2 ízben átépítettek. Mellette kolostorépület állt, ahol 6-8 szerzetes teljesített szolgálatot. A templom körül a község lakóinak a temetkezési helye volt.

A XV. században Chyre Zsigmond prépost csúcsíves stílusra alakíttatta, majd a mai formáját később nyerte el. Az 1500-as évek közepén a falu lakói áttértek a protestáns vallásra.

Torny nem volt a templomnak, csak fából készült harangláb. 1822-ben elhatározták a falu nemes-urai, hogy „már ide kőtorony kell”. 1824-re ez is megépült. 3 harang található benne. A legkisebb a „Bocskai harang”. Ez készült el legutoljára: 1934. október 15-re.

A Balogh család adományozta a dicsőséges 1604 október 15-i csata emlékére.

Az 1934. október 15-i Országos ünnepség alkalmából szólaltak meg először. Ekkor avatták fel a régi Piac téren a „névtelen hajdú” emlékcsoportot. Nagy Sándor János a debreceni Dóczy intézet rajztanára alkotta. Nevét a főalakról kapta. A bronzból öntött méltóságot, büszkeséget árasztó hatalmas hajdú megtestesítője a maroknyi hajdú vitézek csoportjának, akik leleményességükkel, bátorságukkal világraszóló győzelmet arattak Petzen ezredes 3500 fős csapata fölött, akik Bocskai István elfogására, vagyonának elkobzására indultak Nagykereki vára felé. Ezt akadályozták meg a kereki vár hős vitézei és a hozzájuk pártoló hajdúk.

1996-ban újabb emlékmű készült a csata színhelyén, mely Álmosd – Diószeg között zajlott az Álmos – tó partján. Mire a nap felkelt a győzelem megszületett. A csata emlékét hirdeti a felkelő nap a Bocskai - -féle hajdú címerben.

Az emlékművet Győrffy Lajos szobrászművész a helyszínen készítette.

Minden évben szép megemlékezést tartunk itt az évfordulón. A Diószegiek pedig a Nyúzó – völgyben elevenítik meg a csatát a Hagyományőrzők közreműködésével augusztus közepén.

 

Álmosd megtekinthető emlékei:

 

Kölcsey Emlékház: Kölcsey u. 11. Kölcsey Ferenc itt töltötte gyermekkorát 1790-től és később is tanulmányai végeztével 1815-ig folyamatosan itt gazdálkodott, alkotott, melyet emléktábla is tanúsít a ház falán.

 

Kovácsműhely: még az 1970-es években is működött. Rákóczi u. 2.

 

Joseph K'dar: magángyűjteménye, életmű – kiállítása. Fő u. 7.

 

Joseph K'dar: Post – Mail – Art kiállítása. Kölcsey u. 26.

 

Dobó István által épített kőfal a Református templom előtt. Bocskai u. 1-3.

 

Chernel József által alapított Kisdedóvó és Koldusápoló intézet 1860., mely ma is óvoda ként működik. Szabó Endre óvoda – pedagógus itt szerkesztette az első módszertani lapokat.

 

I. világháborús emlékmű 101 hősi halott emlékére, akik a doberdói fennsíkon vesztették életüket. Bocskai u. 1-30. Templomkert

 

II. világháborús emlékmű a „Bőgő” téren, melynek neve a Tatárjárásra emlékeztet.

 

Miskolczy – park és kúria: Táncsics u. 22

 

Görögkatolikus Templom: 1850-ből ikonokkal és Mária képpel. Táncsics u. 11.

 

Baptista Imaház: Arany János u. 2.

 

Polgármesteri Hivatal: Fő u. 10. Tel.: 52/388-035 Fax