Források

Ahol a dél-Nyírség és az Érmellék találkozik. Az országos szintézisek, tájkataszterek között Marosi Sándor-Somogyi Sándor Magyarország kistájainak katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest, 1990.; Álmosd. (In: Hajdú-Bihar megye Kézikönyve. Magyarország Megyei Kézikönyvei. Sorozatfőszerk.: Kasza Sándor.) Csiszér Bt.-CEBA, 1998.; Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 11. Hajdú-Bihar megye. (Sorozatszerk.: Kovacsics József.) KSH, 1997.; Nadányi Zoltán (szerk.): Bihar vármegye. Magyar városok és vármegyék monográfiája. Budapest, 1938.; Tóth Pál: Hajdú-Bihar megye településeinek védett természeti értékei. (Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. Debrecen, é. n. Tágabb összefüggésekben: A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet. (Szerk.: Lovas Márton.) Debrecen, 1993.; A dél-nyírségi Erdőspuszták. (Szerk.: Cs. Tábori Hajnalka.) Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 547. Budapest, 1996.

 

A Csirék faluja. A település történetéről eddig sem történelmi monográfia, sem önálló résztanulmány nem jelent meg, fellelhető helytörténeti adatok lelőhelye Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. A–Cs. Budapest, 1963. 593–594.; Bunyitay Vincze: A Váradi Püspökség egyházai a püspökség alapításától 1566. évig. III. Nagyvárad, 1884.; Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye. Budapest, 1904.; Magyarország műemlékei II. A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. (Összeáll.: Gerecze Péter.) A Műemlékek Országos Bizottságának kiadványai II. Budapest, 1906.; Kovács J. István: Magyarországi református templomok. Budapest, 1942.; Genthon István: Magyarország művészeti emlékei II. Budapest, 1967.; Reiszig Ede: Bihar vármegye története. (In: Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk.: Borovszky Samu. Magyarország vármegyéi és városai VI.) Budapest, 1901.; Engel Pál: Középkori magyar geneológia. (CD-ROM.) Budapest, 2001.; Wertner Mór: Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-II. Temesvár, 1891.; Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I–II. Budapest, 1966.; Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis I-VII. (Szerk.: Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula.) Budapest, 1878–1920.; Illésy Gyűjtemény. Magyar Országos Levéltár. CD-ROM. Budapest, 2002.; Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis I–IX. Budae, 1829–1844.; Reiszig Ede: Bihar vármegye nemes családjai. (In: Borovszky Samu, szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Bihar és Nagyvárad.) Budapest, 1901.; Kempelen Béla: Magyar nemes családok. (CD-ROM.) Budapest, 2001.; Fóris Anna–Kertész János: Bihar vármegye községei. (In: Nadányi Zoltán, szerk.: Magyar városok és vármegyék szociográfiája. Bihar vármegye.) Budapest, 1938.; Módy György: Település- és birtoklástörténet a XII. századtól a XVI. század közepéig. (In: Hajdú-Bihar évszázadai. Szerk.: Angyal László András.) Debrecen, 2000. 31–65.; Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és Népiségtörténeti Értekezések 5. Budapest, 1940. 200.; Bónis György: Szentszéki regesztrák. Budapest, 1997. 401–405.; Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIV. században. (In: Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997–1998. Debrecen, 1999. 219–244.; Bárány Attila: Konyár története a XVI. század közepéig. (In: Konyár falukönyve. Szerk.: Ujváry Zoltán–Papp Klára.) Debrecen, 2002. 9–92.; Jakubovich Emil: A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke = Magyar Nyelv XXII. évf. (1926) A forrásra vonatkozóan lásd még Ó-magyar olvasókönyv. (Összeáll.: Jakubovich Emil és Pais Dezső.) Pécs, 1929.; Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1980. 48.; Karácsonyi János: A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Budapest, 1902.; Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I–III. Budapest, 1900–1901.; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. Budapest, 1890.; Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig I–III. Nagyvárad, 1883–1884.; Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a XVI. század közepén I–II. Budapest, 1990. I. 196.; Velics Antal– Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I–II. Budapest, 1886–1890. I. 228.; Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest, 1940.

 

Bocskai angyalai. Rácz István: A hajdúság története. Budapest, 1957.; Dudás Gyula: A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században. Szeged, 1887.; Boldisár Kálmán: Bocskay hadi népe. Debrecen, 1906.; Győrffy István: A hajdúk eredete. Hajdúnánás, 1948.; Nagy László: A Bocskai-szabadságharc katonai története. Budapest, 1961.; Nagy László: Hajdúvitézek, 1591–1699. Budapest, 1983.; Komáromy András: A szabad hajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások. Budapest, 1898.; Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Magyar Történeti Tanulmányok II. Debrecen, 1969.

 

Török előtt , török után. Az idők fordulása. Méltóságosok, tekintetesek, nemzetesek. Értékes forrás a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban: Adóösszeírások (HBmL. IV. A. 4/b. ); Nemesi összeírások (HBmL. IV. A. 12/a. 1-2.); Az 1742–1743. évi pestisjárvány áldozatainak összeírása (HBmL. IV. A. 4/a. 5.); Úrbéri iratok (HBmL. IV. A. 1. d.) Utóbbiak egy része: Bársony István–Papp Klára–Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar megyében I. Az érmelléki és a sárréti járás. Debrecen, 2001. A református egyház első egyháztanácsi jegyzőkönyvét a Debreceni Református Kollégium nagykönyvtára őrzi (leltári száma R. 6344.), 1765-től vezették több-kevesebb rendszerességgel az 1870-es évek elejéig. A görög katolikus egyház jegyzőkönyve és anyakönyvi bejegyzései 1777-től. A református egyház anyakönyveit 1748-ban kezdték vezetni. Az egyes nemesi családokra vonatkozóan számos korabeli iratanyagot őriz a Hajdú-Bihar megyei Levéltár, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, debreceni Déri Múzeum és főként a Miskolczyakkal kapcsolatosan a Berettyóújfalui Bihari Múzeum. Monográfikus feldolgozás hiányában fontos forrásó Csethe Dániel református lelkész: Álmosd históriája 1832. című kéziratos munkája, melyet Séra Ferenc siteri református lelkész birtokában lévő eredetiről „Szórul-szóra, betűről-betűre leírta: Gyökössy József református segédlelkész. Siter 1908.” (Tiszántúli Református Egyház Levéltára, a továbbiakban TtREL. I. 8. c. 1.); Uo. Székelyhidi Béla: Álmosd és az álmosdi református egyház múltja, története, 1954. (Kézirat.) Székelyhidi Béláné lakóhelyismereti pályamunkája 1954-ből. (Déri Múzeum Néprajzi Adattára, leltári száma: 394.). Szórványadatok lelőhelye Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692). Budapest, 1943. (Településtörténeti tanulmányok. Szerk: Kniezsa István.); Lukanich Imre. Erdély területi változásai a török hódítás korában. 1541–1711. Budapest, 1918. 73–74.; Udvari István: Ruszinok a XVIII. században. Történelmi és művelődéstörténeti tanulmányok. (2. kiadás.) Nyíregyháza, 1994. 273.; Dr. Nagy Sándor: A Debreceni Református Kollégium története I. Hajdúhadház 1933.; Barcsa János: A tiszántúli református egyházkerület történelme 1–3. Debrecen, 1906–1908.; P. Szalay Emőke: Úrihimzések Hajdú-Biharban. Studia Folkloristica et Ethnographica 42. Debrecen, 2000.; Glück Jenő: A nagyváradi görög katolikus levéltár magyar vonatkozású iratanyaga. Levéltári Szemle 1999. 1.; Pirigyi István: Magyarországi görög katolikusok története. Nyíregyháza, 1991.; Major Zoltán–Radics Kálmán–Szaszkóné Sin Aranka (szerk.): Történeti Helységnévtár. Bihar megye és a Hajdúság 1773–1808. Budapest, 1990. 82–83.; A Hajdú-Bihar megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 29. (Szerk.: Radics Kálmán.) Debrecen, 1997.; Gyergyói Sándor: Kirekesztéstől a beilleszkedésig 1–2. Debrecen, 1990.; Klinger András: A népmozgalom főbb adatai községenként. (Az 1828–1900. közötti időszakra vonatkozóan lásd a 7. kötetet.) Budapest, 1980.; Fényes Elek vonatkoztó szócikke a Magyarország geographiai szótárában, Pest, 1851.; Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából 1864. Bihar vármegye. I. (Közzéteszi Hoffmann István és Kis Tamás.) Debrecen 1996. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 65. (Szerk.: Jakab László.); Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848–49-ben. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei, 24. (Szerk., utószó: Ruszoly József. Bővített, javított kiadás.) Debrecen, 2000.; Ármós Endre: A nemzetőrség szervezése 1848/49-ben Bihar megye Érmelléki járásában. (In: Bihari Diéta II. Szerk.: Matolcsi Lajos.) Debrecen, 1999. 54–76.; Emlékek és források Debrecen 1848/49. Debrecen, 2001.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 26. (Sorozatszerk.: Radics Kálmán. A Függelékben a szabadságharcban részt vevő debreceni diákok névsora.) Debrecen, 2001. 198–212.; Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. (Reprint.) Budapest, 1988.

 

Felemás polgári átalakulás. A Magyar Királyi Állami 12. Földmérési Felügyelőség Álmosdra vonatkozó iratai. (HBmL. VI. 127. 1.); Községi szabályrendeletek gyűjteménye. (HBmL. IV. B. 411. 1.) A népszámlások községsoros kötetei A Magyar Szent Korona országainak mezőgazdasági statisztikája 1–2. Budapest, 1897.; Magyarország községeinek háztartása az 1908. évben (1913). Rubinek Gyula: Magyarország gazdacímtára (1911); Farkas Dezső: A két forradalom Bihar megyei történetéhez, 1917–1919. Budapest, 1965. 32–33.

 

Trianon árnyékában. Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik Budapest, 1940.; Mendöl Tibor: Bihar vármegye földrajza. (In: Nadányi Zoltán, szerk.: Bihar vármegye.) Budapest, 1938.; Álmosd község képviselőtestületi jegyzőkönyvei, közigazgatási iratai (HBmL. V. 603/b., V. 603. 1–12.); a helyi egyházak irattárának dokumentumai, korabeli újságcikkek; Demeter Anita: Az álmosdi görög katolikus egyház története. (Szakdolgozat.) Nyíregyháza, 1998.; Radenich György: Csonka-Biharvármegye. Berettyóújfalu, 1926.; Farkas L. Ferenc (szerk.): Csonka-Biharvármegye. Magyar Közélet III. Debrecen, 1937.; Pirigyi István: A Hajdúdorogi Egyházmegye története. (In: A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Évkönyve 1912–1987. Szerk.: dr. Timkó Imre.) Nyíregyháza, 1987. 17–45.

 

A periféria perifériáján. A KSH kötetei; népi bizottsági, tanácsi, termelőszövetkezeti iratok, újságcikkek, szóbeli hagyományok (oral history) adatai; Almási György: Miért szövetkeztek ők tizenöten. A szövetkezeti mozgalom kezdete és fejlődése Álmosd községben (1986). (Kézirat. Déri Múzeum Néprajzi Adattára, leltári száma: 2218/86.); Az erdőspuszták térség terület- és településfejlesztésének stratégiai alapjai. (Szerk.: Süli Zakar István.) MTA Regionális Kutatások Központja. Debrecen, 1996.

 

Álmosd és a Kölcseyek. Kölcsey Ferenc Minden munkái 1–6. Budapest, 1840–1848.; Kölcsey Ferenc: Válogatott Művei. Budapest, 1975.; Kölcsey Ferenc Levelezése. Budapest, 1990.; Kállay Ferenc: Kölcsey Ferenc gyermek- és ifjúkori életrajza. Pest, 1839.; Mihályhegyi Géza: Kölcsey Ferenc gyermekkori betegsége és népi gyógyítása. Orvostörténeti Közlemények 86. Budapest, 1979. 123–127.; Vajda Viktor: Kölcsey élete. Budapest, 1875.; Szentimrey Jenő: Ferenc tekintetes úr. Budapest, 1938.; Szauder József: Kölcsey Ferenc. Budapest, 1955.; „Remény és emlékezet.” Tanulmányok Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára. Budapest, 1990.; Masits László: Kölcsey Ferenc hiteles ábrázolása. (In: Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988.) Debrecen, 1990. 307–324.; Kölcsey Ferenc emlékház Álmosd. A költő születésének 200. évfordulóján megnyílt állandó kiállítás vezetője. (Szerk.: Keresztesné Várhelyi Ilona.) Debrecen, 1990.; Csorba Sándor: Kölcsey Ferenc gazdasági irataiból. A Kölcsey Társaság füzetei 3. Füzesgyarmat, 1991.

 

Birtokosok, napszámosok, iparosok. Úrbéri iratok, XVIII–XIX. századi összeírások; Az 1895-ös mezőgazdasági üzemstatisztikai adat felmérései. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam, XXIV. Budapest, 1900.; Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870–1970. községsoros füzetei. Budapest, 1971., 1972. (Földterület. Szarvasmarhaállomány, sertésállomány, lóállomány, juhállállomány, bivaly- szamár-, öszvér-, kecske- és baromfiállomány, méhcsaládok száma.); Történeti statisztikai kötetek kiegészítő darabjai: Földterület 1895–1974. (1988), Növénytermelés 1936–1962. 1–2. (1976), Szőlőtermelés 1873–1965. (1986); Márton Béla: A Nyírség helységei. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai V. 1928–1929. 17–18. füzet. Debrecen, 1929. 11–12.; kamarai választójoggal bíró iparosok és kereskedők lajstromának kötetei a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban (HBmL. IX. 201/e); a református és görög katolikus egyház helyi irategyüttesei (anyakönyvek, egyháztanácsi jegyzőkönyvek) és a szerző helyszíni gyűjtőmunkája; Borovszky Samu (szerk.): Bihar vármegye.; Nadányi Zoltán (szerk.): Bihar vármegye. Budapest, 1938.; az álmosdi hegyközség fennmaradt a rendtartása 1899-ből. (HBmL. IV.B. 411.1.); kéziratok, dokumentumok a Déri Múzeum Néprajzi Adattárában.

 

A hit és tudás szolgálói. Hajdú-Bihari iskolák. Levéltári segédlet az iskolatörténeti kutatáshoz. (Összeáll.: Mervó Zoltánné.) Debrecen, 1985. 8.; J . Fráter Zsuzsa: Népiskolák Bihar megyében. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XII. Debrecen, 1985. 5–21.; Iskolatörténeti adattár. (Szerk.: Thury Etele.) Pápa 1908.; Rácz István: Debreceni deákok. Forrásgyűjtemény. Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani VI. Debrecen, 1997.; Sipos Orbán: Bihar vármegye a népesedési, vallási, nemzetiségi és közoktatási statisztika szempontjából. Nagyvárad, 1903.; a református iskolára vonatkozóan HBmL. VIII. 153., a görög katolikus iskolára vonatkozóan HBmL. VIII.152.; Glück Jenő: A nagyváradi görög katolikus levéltár magyar vonatkozású iratanyaga. Levéltári Szemle 1999. 1.; Szabó Endréről K. Nagy Sándor: Biharország 1–3. (2., bővitett kiadás.) Nagyvárad, 1884–1888.; Peres Sándor: Kisdednevelők 1868-ból. Kisdednevelés, XXVI. évf. 19., 1897. október 1. 452–455.; Dr. Vág Ottó: A magyar óvodapedagógiai sajtó kezdetei. Óvodai Nevelés. 1981. XXXIV. évf. 2. 52–55.; Horváth Zsuzsanna: Az álmosdi óvoda története. Óvodai nevelés 1985. 7-8. 238–239.; Dr. Varga Gábor: Egy elfelejtett óvodapedagógus. Szabó Endre. Óvodai nevelés, 1985. 11. 368–371.; Dr. Varga Gábor: Mozaikok Hajdú-Bihar megye Óvodáinak múlt századi történetéből (1841–1900). (In: Óvónőképzők és Tanítóképző Főiskolák Tudományos Közleményei XXII.) Debrecen, 1989. 167–185.; Dr. Mészáros István: A magyar óvodaügy vezetői 1868-ban. Egy érdekes fénykép a múltból. Óvodai Nevelés 201–202.; Varga Gábor: Emlékünnepségek Szabó Endre születésének 150. évfordulóján. Nagyoroszi, 1989. december 12., Álmosd, 1989. december 15. = Óvodai Nevelés 1990. 3. 92–93.; a nagyoroszi óvoda Szabó Endre-kiállításának dokumentummásolatai; az 1890–1935 között létrejött álmosdi egyesületek alapszabályai (Hajdú-Bihar megyei Levéltár IV. B. 412. 1.)

 

Fűben, fában orvosság. Hétköznapi varázslások. Lengyel Sándorné: Népi gyógyítás és babonák Álmosdon. (In: Hortobágytól Sárrétig.) Debrecen, 1981. 96–149.

 

Épített örökség. Rácz Zoltán: Építészettörténeti áttekintés. (In: Hajdú-Bihar évszázadai. Összeáll.: Angyal László András.) Debrecen, 2000. 77–87., 204–206.; uo. Varga Gyula tanulmánya a népi építkezésről 89–109.; Rácz Zoltán: Hajdú-Bihar megye középkori templomai. (In: A magyar műemlékvédelem negyed százada Hajdú-Bihar megyében 1958–1983. Szerk.: Angyal László.) Debrecen, 1984.; a Kölcsey-házról Sápi Lajos: Műemlékek Hajdú-Bihar megyében. (In: Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei, népművészete. Szerk.: Szőllősi Gyula.) Debrecen, 1972.; a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kara, Építőipari Intézete hallgatóinak felmérése 1996-ban rajzokkal, fotodokumentációval, Pataky Emőke docens szakmai irányításával; Molnár Balázs–ifj. Szabó László: Népi építészeti gyűjtés. A budapesti Néprajzi Múzeum Adattára. (Leltári száma: EA. 8351.); Masits László: Műemlékek, múzeumok Hajdú-Biharban. (In: Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976.) Debrecen, 1978. 323–383.; Sz. Kürti Katalin: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban. Debrecen, 1977. 133–134.: a Bocskai szobor avatásáról tudósít a Debreceni Képes Kalendáriom 1935. 57.; Várady József: Tiszántúl református templomai 1. Debrecen, 1991. 16–17.; Álmosd, 1604-1996. Emlékfüzet az 1604. október 15-i álmosdi csata emlékművének avatására. (Összeáll.: Angyal László és Selmeczi László.) H. n., 1996.

 

Ezúton mondunk köszönetet Nagy Sándorné Bánki Máriának és férjének, Nagy Sándornak, Vancsainé Zimányi Erzsébet református lelkésznek, Kiss Attila görög katolikus lelkésznek, Fekete Albertné Nyika Rozáliának, Speth Erzsébetnek, Lengyel Sándorné Botos Erzsébetnek, Zahari József családjának, dr. Pintye Ferencné Jendrek Gabriellának, Dandé Sándor családjának, dr. Pataky Emőkének, Farkas Pálnak, a rendelkezésre bocsátott archív fotókért, dokumentumokért, Lukács Tihamérnak az újabb felvételek elkészítéséért, a Hajdú-Bihar megyei Levéltárnak, a Tiszántúli Református Egyház Levéltárának, Kollégiumi Könyvtárának, a Déri Múzeumnak, a Berettyóújfalui Bihari Múzeumnak a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért, fotókért. A nagyoroszi óvoda Szabó Endre-kiállítása dokumentummásolatainak megküldésével segített Nagyoroszi polgármestere, Hornyák Endre és adatgyűjtő dédunokájának, néhai Hemerka Gyula egykori balassagyarmati művelődésiház-igazgatónak az özvegye, aki rendelkezésemre bocsátotta férje kéziratos anyagát, amit ezúton is köszönök.