Kovácsműhely (Rákóczi u. 2.)

Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt. 1981-től nyílt meg a kiállítás. A mester még az 1960 – 70-es években dolgozott itt. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók. Pl.: üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók stb.

Katolikus templom (Táncsics u. 11.)

Álmosd települését kettészeli a Bagaméri – ér. Az ér által elválasztott dél – keleti településrészt főként katolikus vallásúak lakták, ezért is épült 1850-ben a Sziget utcán a román stílusú görögkatolikus templom és mellette egy egytantermes iskola. Máriapócsról származó ikon található a templomban.

Református templom (Bocskai u. 1.)

Háromszor építették át és bővítették, ezt az 1910 körüli altemplomi feltárási munkálatok során állapították meg a muzeológusok. Az altemplom román stílusú, az Árpád-házi Chire család temetkezési helye volt.

Az I. világháború kitörése miatt a teljes feltárást nem tudták elvégezni. Az altemplomba vezető folyosót betemették. Kőtornyát 1824-ben építették közadakozásból, melyben 3 szép hangzású harang található. A teljes feltárás megoldásra vár.

Műemlék 1951. óta a református templom előtti kőfal a beépített lőrés kamrával, melyet Dobó István épített az 1552-es egri viadal után, mert itt is voltak birtokrészei. Álmosd nagyváradi vár erődítési vonalához tartozott.

Kölcsey-kúria (Kölcsey u. 11.)

A Kölcsey-emlékház Kölcsey Ferenc szüleinek a lakóháza volt. Gyermekként folyamatosan 6 éves koráig tartózkodott itt. Két szomorú esemény zaklatta fel e két év alatt a kisgyermek lelkét: elveszítette a jobb szeme világát és 6 éves korában hirtelen meghalt az édesapja. Ekkor Sámuel nagybátyja és édesanyja beíratják a debreceni református kollégiumba. Itt végezte tanulmányait. A szünidőt főként Álmosdon töltötte. 1810-ben 2 évre Pestre ment joggyakorlatra. 1812-től 1815 áprilisáig Álmosdon gazdálkodott. Komoly levelezést folytat barátaival. Többek között Kazinczy Ferenccel atyai jóbarátjával. Ők ketten igen sokat tettek a magyar nyelvújítás ügyéért. 1815 áprilisában testvéreivel osztoznak a birtokon, Kölcsey Ferenc Ádám öccsével Csekére költözik. Birtokaik Szatmár megyében is voltak. Bekapcsolódik a megye politikai életébe. Az 1832 – 36-os pozsonyi országgyűlésen keményen síkraszáll a haladás mellett. Mint Szatmár megye főjegyzője élete végéig küzd a haladásért. 1838. augusztus 24-én hirtelen és váratlanul halt meg. Szatmárcsekén temették el, ahol nagyon szép síremléket állítottak tiszteletére. Nemzeti Himnuszunkat itt írta 1823. január 22-én. Ezen a napon minden évben szép ünnepséget rendeznek a csekeiek és a Kölcsey Társaság.

Álmosd múltja és jelene

Árpád-kori település. Az első hiteles levél 1261-ből származik, de a községhez fűződő mondák, történetek és az altemplomi temetkezési hely – nincs még feltárva – azt bizonyítják, hogy sokkal korábbi eredetű.

Nevét Álmosd hercegről, „Vak” II. Béla király atyjáról kapta.

Álmosd = Kicsi Álmos. A „d” latin kicsinyítő képző.

Az Ákos nembeli Chyre család tulajdona volt már a tatárjárás előtt is. Az első templomot e e család építette román stílusban. Temetkezési helyük az altemplom volt.

Álmosd hazánk keleti részén, Debrecentől DK-re (34 km – re) fekszik Hajdú – Bihar megyében. Régen Bihar vármegyéhez tartozott.

A határ nagyobb része kiváló minőségű feketeföld, másik része homokos talaj, ahol a hangulatos kis szőlőskerteken kívül erdőrészek is találhatók. Az utóbbi eredetileg tölgyes volt, melyet az itt letelepedett hajdúk ültettek.