Álmosd első írásos említése 1261-ből való Almus néven, - de a település valószínűleg sokkal korábbi eredetű.  Nevét II. (Vak) Béla király (1131-1141) atyjáról, Álmos hercegről kapta. Az Álmos/Almys név török eredetű, jelentése: birodalomszerző.
A XIII- XV.sz között az Ákos nembeli Chyre nemzetség birtoka.
A település lakossága az 1530-as évek elején áttér a református hitre.

Álmosd neve a magyar történelemben leginkább Bocskai István és hajdúi szabadságharcának 1604 október 15-i győztes csatájának helyszíneként ismert.
A település a XVI-XVII. században magánföldesúri hajdútelepülésként ismert . Várad török kézre kerülése után a falu elpusztul és évtizedekig lakatlanná válik, majd újra benépesül.
A nemesítéseknek köszönhetően a XVIII-XIX. századra Álmosd kisnemesi település (lakóinak 15-20%-a nemesi származású). Az 1738-43 as pestisjárvány idején a falu lakóinak egyharmada elpusztult.
A település görög katolikus vallású lakosainak román és rutén származású ősei ekkor települtek le Álmosdon.
Kölcsey Ferenc gyerekkora egy részét, majd az 1812-15 közötti éveket Álmosdon töltötte.
A XIX. század végén a monarchia Dom Miguel huszárezredének egyik százada évtizedekig itt állomásozott.
Az álmosdi birtokos nemes Miskolczy család tagjai nem csak a település, hanem Hajdú és Bihar vármegyék közéletének is jeles szereplői voltak a XIX-XX. században.